Mi határoz meg téged?

Elgondolkoztatott ez a kis párbeszéd, mert persze nevettünk rajta,vicces volt meg minden de tényleg mi az ami fontos és mi az ami nem. Valóban ennyire fontos, hogy ne legyenek ráncaink,ősz hajszálaink, felesleges kilóink. Valóban ennyire fontos, hogy mindig tökéletesek legyünk ,mindig egészséges ételeket együnk és mindig azt tegyük amit elvárnak tőlünk? Megvallom én magam nem szeretem a természetellenes embereket. Elfogadom őket de nem követem ezt a fajta trendet. Nem érzem úgy, hogy egy 50-60 éves embernek úgy kellene kinéznie mint egy 20-30 évesnek. Amikor látok egy"jól kinéző" 50 éves nőt, akin póthaj, pótszáj, pótmindeféleség van, nem látom fiatalabbnak a koránál, csak összerakottabbnak. Szó szerint össze van rakva.

Lehet fura vagyok, de szeretem a ráncaimat szeretem az arcom és a bőröm változását. Szeretem azt az embert aki lettem,nem akarom megváltoztatni annak ellenére sem ha esetleg nem mindenkinek tetszik az amit lát.

Tegnap este végigsimítottam az orromon, nagyapám féle göcsörtös orrom van. 14 évesen megakartam műttetni , annyira zavart, csúnyának éreztem magam. Egy ekkora orr....pfüüüh ,totál ki voltam tőle. És tessék, tegnap az futott át az agyamon, hogy mennyire szeretem ezt az orrot, nem baj ha nagy, nem baj ha göcsörtös..semmi nem baj, ha elfogadjuk és szeretjük.

Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, amely egy apró kis magnak lehetővé teszi, hogy kibontakozzon belőle az a csodálatos virág, amely benne rejlett.

Carolina Hehenkamp

3